A méz útja

A méhészet a méhek mesterséges tartását, az általuk gyűjtött és elkészített termékek kinyerését jelenti. Magyarországon kifejezetten kedvezőek a természeti adottságok a méhészet szempontjából. Viszonylag hosszú a mézelő növények virágzási időszaka, amely alatt a méhek nektárhoz juthatnak. Az ország nagy kiterjedésű akácerdőkkel rendelkezik, amely a magyar méhészet legfontosabb méhlegelője.

Az ember nemcsak a növényvilág termékeit gyűjti, hanem gyűjt, zsákmányol az állatoktól is.

A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás (kaptár).

Aszerint, hogy a kaptár hol nyílik, tehát a lépeket melyik irányból lehet kivenni, hátsó és felső kezelésű kaptárt különböztetünk meg. Mindkettő lehet álló és fekvő, alakja és mézkamrájának helyzete szerint. Némelyik kaptárt több irányból is lehet kezelni.

Lépek elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk hideg és meleg építményű kaptárt. Meleg építményű kaptárnál a lépek lapjukkal helyezkednek el a kijáró nyílás felé, még a hideg építményűnél élével.A méhjárat az a 7-15 mm közötti hézag melyet a méhek közlekedés céljából a keretek és a kaptár fala között meghagynak, a keretet viaszépítménnyel vagy propolisszal nem ragasztják oda.

Magyarországon a legelterjedtebb kaptártípusok a rakodó-és fekvő kaptárak, illetve a méhészkonténerek.

 

Méhészeti eszközök: 

Fedelező (tálca/kád és villa)

Pergető

Füstölő

 

Kaptárvas

Keret

Kerethordozó

Mézeskanna

Méhészruha